Foglalkozás-egészségügyi ellátás

Foglalkozás-egészségügyi online előjegyzési rendszer
Login

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja

Évente nagyságrendileg 33 ezer rosszindulatú daganat okozta haláleset történik hazánkban, rosszindulatú emlődaganat következtében évente pedig több mint 2000 nőt veszítünk el, miközben az időben felismert betegség esetén nagyobb a gyógyulási esély.

Magyarország kormányának célja, hogy az egészségben megélt évek száma növekedjen, a megelőzhető, korai elhalálozások száma pedig csökkenjen. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a korai stádiumban felfedezett daganatos betegségek gyógyíthatók, az egészséges életmód pedig hozzájárul a gyógyulási esélyek növekedéséhez, valamint egyes rákbetegségek kialakulásának csökkentéséhez.

Annak érdekében, hogy a betegség időben felismerhető legyen, a kormány kiépítette a szervezett szűrések rendszerét. Ennek keretében lehetővé tette az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő céllakosság minél nagyobb számban történő bevonását a szervezett szűrővizsgálatokba. A szűrések hosszú távú célja a daganatos betegségek előfordulásának és a betegség okozta halálozások csökkentése.

A szervezett emlőszűrés célcsoportja a 45-65 év közötti nők, vizsgálatukat kétévente kell megismételni. A program indulása óta annak keretében eddig több mint 9000 rosszindulatú daganatot fedeztek fel.

A kormány évente 500 ezer meghívót küld ki a veszélyeztetett céllakosság számára, a szűrésen való részvételi arány közel 45%. Célunk, hogy a részvételi arányt folyamatosan növeljük, így az elkövetkezendő időszakban mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szűrővizsgálatokat közelebb vigyük a lakossághoz.

A mellrák elleni küzdelem világnapján is arra biztatjuk az érintett lakosságot, hogy rendszeresen vegyenek részt a szűrővizsgálatokon, hogy a minél több időt tölthessenek családjaik körében.

(forrás: Emmi Egészségügyért Felelős Államtitkárság

 

EMLŐRÁK

Magyarországon évente körülbelül 5-6000 új emlőrákos beteget fedeznek fel, és nagyjából 2000 nő hal bele a betegségbe. Az emlőrák ezzel a magyar nők leggyakrabban előforduló daganata. Összehasonlításul: méhnyakrákban évente nagyjából 1100-an betegszenek meg és 4-500 nő hal meg emiatt.

Az emlőrák 50-65 év között a leggyakoribb, de ma már a fiatalabb nőket is egyre gyakrabban érinti. A magyar női népesség átlagos emlőrák-kockázata 8-10 százalék körül van, ami azt jelenti, hogy élete során minden 10-12. nőnél alakul ki a betegség. Az örökletes emlőráknál – családi halmozódás, BRCA1 vagy BRCA2 génmutációk – ennél nagyobb a megbetegedés esélye. A két gén mutációi átlagosan kilencszeresére emelik az emlőrák kialakulásának várható esélyeit. 100 megbetegedésből Magyarországon általában 5 esetben fordul elő örökletes megbetegedés.

Az emlőrák kezelése általában annál hatékonyabb, minél korábban ismerik fel a daganatot. A korai emlőrákok esetén nagyjából 80%-os 5-éves túlélés biztosítható, a betegség ilyenkor tehát már nagyrészt meggyógyítható. A késői stádiumú, áttétes emlőrákok esetében ez az arány mindössze 15% körüli. Ez sem kevés azonban, hiszen az érintettek egy része – a korábbi évtizedekkel ellentétben – ma már sokszor hosszú ideig, jó életminőségben élhet együtt a betegséggel.

Az emlőrák időben történő felismeréséhez elengedhetetlen a rendszeres önvizsgálat. Minél hamarabb forduljunk orvoshoz, aki az emlőnkben csomót tapintunk! Az emlőrák többnyire fájdalmatlan, és érdekes módon minél inkább fáj egy csomó, annál kevésbé valószínű, hogy rosszindulatú daganatról van szó.

A mammográfiás – röntgensugarakkal végzett – emlőrákszűrés 2002 óta ingyenesen biztosított minden magyar nő számára. Ez a vizsgálat kétévente javasolt a 45 és 60 közötti korosztálynak. A sugárdózis miatt nem kell aggódnunk: egy mammográfiás vizsgálat 0,2-0,4 millisievert sugárterheléssel jár – ez épp tíz mellkasröntgennek felel meg – egy évben pedig átlagosan 2-2,4 millisievert terhelést kap mindenki a kozmikus háttérsugárzásból kifolyólag.

A legfontosabb természetesen a megelőzés marad, hiszen a mammográfia nem megelőzi, csak időben felismeri a már kialakult betegséget. A hatékony megelőzést egyaránt elősegíthetjük a megfelelő étrenddel és a mozgásban gazdag életmód kialakításával.

Az emlőrák kialakulásához számos tényező vezet, amelyek lehetnek táplálkozási faktorok, hormonális egyensúlyzavar, és egyéb szüléssel kapcsolatos tényezők, külső rákkeltő hatások, örökletes hajlam, és az emlőben kialakuló jóindulatú megbetegedések.

Életkor, mint kockázati tényező

Az emlőrák előfordulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő. Az összes emlődaganat több mint 80%-át 50 éves kor felett diagnosztizálják. Az előfordulás gyakoriságának növekedése azonban már a 30. életév után megkezdődik.

Családi előfordulás

Megfigyelések bizonyítják, hogy annak a nőnek az esetében, akinek nagyanyja, anyja, nővére emlőrákos (mellrákos) volt, lényegesen megnő a mellrák kialakulásának kockázata. Még nagyobb a kockázat, amennyiben a rokonok esetében a menopauza előtt alakult ki az emlőrák. Normál női populációban az emlőrák kialakulásának kockázata 6%. Ez az arány már 9%, amennyiben egy női ági rokonnál kimutatták a mellrákot, 16%, amennyiben két rokonnál, és 27%, ha három rokon betegedett meg.

Személyes életelőzmények

Az átlagosnál nagyobb az emlőrák kialakulásának kockázata olyan nők esetében:

  • akiknél a menstruáció 12 évesnél fiatalabb korban kezdődött
  • akiknél a menopauza 55 éves kor után lépett fel
  • akik 30 éves kor felett szültek
  • akik soha nem szültek
  • hormonális fogamzásgátlót szedtek.

Az emlőrák kockázata magasabb továbbá azoknál a nőknél, akiknél az elvégzett mammográfiás vizsgálat az emlő szövetében mészlerakódást mutatott ki, de daganat jelenlétét nem igazolta.

Nagyobb kockázatot jelent, ha a szűrővizsgálat során nem találtak rákos sejteket, de bizonyos még nem rákos, kóros elváltozásokat igen.

Elhízás

Széles körű statisztikai elemzések szerint összefüggés tételezhető fel a törzsre szorítkozó elhízás és az emlőrák gyakorisága között is.

Alkoholfogyasztás, dohányzás

Bizonyos adatok arra mutatnak, hogy még a mérsékelt alkoholfogyasztás is másfélszeresére növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát. Sokan feltételezik a dohányzásról, hogy az csak tüdőrákot okoz. Ezzel ellentétben azonban a dohányfüstben lévő rákkeltő anyagok a vérbe jutva minden ráktípus kockázatát növelik. Ezért a nőknek a zsírszegény étrendet, az alkoholfogyasztás csökkentését, a dohányzás mellőzését illetve rendszeres testmozgás végzését ajánlják a szakemberek – ezek egyébként minden ráktípus kialakulásának kockázatát csökkentik.

Az emlőrák típusai

Az emlőrákok túlnyomó többsége az emlőmirigyek kivezető járataiból indul ki, kisebb részben pedig az emlőmirigyek hámbéléséből alakul ki daganat.

A rák vagy rosszindulatú daganat olyan szövetrész, amelyben a sejtek ellenőrizhetetlen módon osztódni kezdtek. Az emlőrák esetében az emlő hámszövet egyes sejtjei megváltoztatják a normális működésüket, és kórossá válnak. A probléma ezekkel a kóros sejtekkel az, hogy bizonyos idő után a szervezet keringési rendszerén keresztül a test többi részébe is szétszóródhatnak és tovább növekedhetnek.

Az emlőrákok túlnyomó többsége az emlőmirigyek kivezető járatai, a tejutak (duktuszok) hámbéléséből indul ki, ezért ezeket duktális daganatoknak nevezik. Az emlőrákok kisebbik hányada az emlőmirigyek hámbéléséből ered, ezeket lobuláris karcinómának nevezik. Mind a duktális, mind a lobuláris ráknak ismert olyan korai formája, amikor a rák még nem törte át a tejvezeték vagy mirigy alaphártyáját, ezeket helyben növő (in situ) karcinómának hívják.

Az emlőrák legtöbbször fájdalmatlan elváltozás képében, véletlenszerű leletként jelenik meg. Megjelenését tekintve lehet egyszeres göb, de bizonyos ritkább fajtáiban a gyorsabb növekedésből eredően az emlő csaknem egészét érintő beszűrtség látható.

A daganatot nemegyszer kisebb-nagyobb sérülést követően fedezi fel a beteg, és a sérüléssel okozati összefüggést gondol. Általában ez nem állja meg a helyét, csupán arról van szó, hogy a sérülés miatt a beteg áttapintja emlőjét, és így észleli a már régebben kezdődő betegséget. A környező erek nyomása miatt feszülés jelentkezhet, tehát a fájdalmas elváltozás még nem zárja ki rák jelenlétét. Bizonyos esetekben az emlőbimbóból véres szivárgás észlelhető, máskor a bimbó behúzottsága, az emlő deformálódása vagy a bőr “narancshéjra” emlékeztető duzzadt-behúzott volta hívja fel a figyelmet a kórfolyamatra. Fontos tudni azonban azt is, hogy az emlőráknak van egy olyan előrehaladott formája, amikor az emlőben csomó nem tapintható, hanem a rákos betegség emlőgyulladás formájában jelentkezik. Ilyenkor az emlő bőre pirossá, meleggé válik, sőt esetenként fájdalom is kialakul.

Előrehaladott esetekben a megbetegedés elérheti a közeli vagy messzebb eső nyirokcsomókat, távolabbi szerveket is. Elsősorban a hónalji, majd a mellkasi és a nyaki nyirokcsomók, később a csontok, a tüdő, a máj és az ellenoldali emlő jöhetnek szóba e tekintetben. A mellkas falára ráterjedve néha annak kemény megvastagodása is tapasztalható.

A becslések szerint a legtöbb betegben egyetlen sejtből kiindulva 5-8 évig fejlődik a mellben a daganat, mielőtt a mammográfiai vizsgálattal kimutathatóvá válik. Ezután válik tapinthatóvá, azaz éri el az 1 cm körüli átmérőt.

Meg kell említeni, hogy a férfiakban is kialakulhat az emlőrák. Az életkor előrehaladtával ennek a valószínűsége is növekedhet. Miután nem is gondolnak arra, hogy betegség férfiakban is előfordulhat, felismerésük általában még később történik, ami egyértelműen rontja a beteg eredményes gyógykezelését és túlélési esélyeit.

Forrás: daganatok.hu

 

Az Eagle Ottawa Hungary Kft. Foglalkozás-egészségügyi szolgálata október 26-án szeretettel vár miden munkavállalót tanácsadással és felvilágosítással.

 

 

Kelt: Szolnok, 2018. szeptember 26.

 

 

Buczkó István

Ügyvezető