A sztrókon átesett betegek túlnyomó többségénél alvási apnoét is találnak, már csak ezért is érdemes kivizsgáltatniuk magukat a horkoló, éjjel gyakran felébredőknek. Létezik már egy gyógyszer is, amit ajánlanak az apnoés és elhízott betegeknek, de van egy nagy hátránya: borzalmasan drága.
Az alvási apnoé több betegség mellett önálló rizikófaktora a sztróknak. Az agyi infarktuson átesetteknél 60-80 százalékban találhatjuk meg ezt a betegséget – mondta a HVG-nek a Rozgonyi Renáta neurológus, szomnológus a PTE KK Neurológiai Klinika egyetemi tanársegédje.

Gyakoribb, mint gondolnánk

A felmérések szerint az emberek 4-15 százaléka szenved valamilyen típusú alvászavarban. Ennek ellenére kevés szó esik ezek felismeréséről és kezeléséről, emiatt gyakran aluldiagnosztizált, alulkezelt kórképek maradnak.
Az alvásbetegségek közül népegészségügyi jelentőségük miatt kiemelkednek az alvásfüggő légzészavarok, ezek közül is a leggyakrabban előforduló obstruktív alvási apnoe – mondta a szakember. Ez a felső légutak ismétlődő teljes vagy részleges elzáródásával járó betegség, melyhez ismétlődő alvás alatt oxigénhiány és gyakori néhány másodpercig tartó mikroébredések társulnak. Ilyenkor az agy az ismétlődő oxigénhiány miatt, megszakítja az alvást és a légút izmait aktiválja és ez az erőlködés áttöri az elzáródást. A légzészavar enyhe esetekben alvásóránként 5-15, a középsúlyos esetekben 15-30, míg a súlyos esetekben pedig 30 feletti alkalommal fordul elő.

Tünetek éjjel és nappal

A betegségnek vannak éjszakai és nappali tünetei is. A fő éjszakai panasz a horkolás, hosszú, gyakran a beteggel együtt alvó párja által is észrevehető légzésszünet, a horkolás-légzéskimaradás-felhorkantás hármas, illetve az alvás alatti fuldokoló, kapkodó légzés. Az obstruktív alvási apnoéban szenvedők éjszakai pihenése nyugtalan, gyakori ébredésekkel, tömeges csapkodó mozgásokkal jár, sőt, éjszakai vizeletürítések és fokozott izzadás is jellemzi. Nappali tünetek közül az aluszékonyság különböző súlyossági formája mellett feledékenység, figyelemzavar jelentkezhet, a hangulat változó mértékű zavaraival együtt ez lehet ingerlékenység, személyiségváltozás, vagy akár depresszió.
Az alvási apnoe előfordulása magas: a szakirodalom szerint legalább az emberek 2-4 százaléka szenved tőle, és ez a korral tovább nő. Az 50-70 év közötti férfiak 17 százalékát, nőknek pedig a 7 százalékát érinti közepes vagy súlyos formában. Magyarországon egy 2011-ben publikált kérdőíves felmérés alapján az apnoés horkolók előfordulási gyakoriságát nőknél 21 százalékra, férfiaknál 37 százalékra becsülik. (Emellett egy becslés is létezik: az enyhe alvási apnoé 38,6 százalékban, a középsúlyos-súlyos 20,9 százalékban fordul elő a 30-69 év közöttieknél.)
A szakember szerint nagyon fontos, hogy diagnosztizálják ezt a betegséget, és elkezdjék kezelni, mivel az obstruktív alvási apnoé elfogadott rizikófaktor magasvérnyomásban, szívritmuszavarokban, szívelégtelenségben, cukorbetegségben és sztrókban. Szoros összefüggést mutat a későbbi elbutulással és nem utolsó sorban szerepet játszik a közlekedési balesetekben. Magyarországon jelenleg 13 akkreditált alvásközpont van, ahol várják a betegetek. Aki ódzkodik az idegen helyen alvástól, azoknak jó hír, hogy már nem minden esetben kell befeküdniük az egészségügyi intézménybe, otthon is elvégezhető egy poligráfiás alvásvizsgálat, amihez az eszközöket biztosítja az alváscentrum.
Rozgonyi doktornő szerint ugyanakkor az obstruktív alvási apnoe széles körű terápiás lehetőségei és fontos társbetegségei ellenére még mindig gyakran aluldiagnosztizált és nem megfelelően kezelt. Becslések szerint a középsúlyos és súlyos alvási apnoéban szenvedők több mint 80 százaléka nem fordul orvoshoz.

Így növeli a sztrók esélyét

Pedig az alvási apnoé a kutatások szerint három-négyszeresére növeli a sztrók előfordulását. Ennek az az oka a szakember szerint, hogy az ismétlődő oxigénhiány, a szimpatikus idegrendszer túlstimulációja (egy olyan állapot, amikor a szervezet „üss vagy fuss” üzemmódja szinte állandóvá válik, és folyamatosan stresszhatás alatt van), illetve a mellkasi nyomásváltozások kardiovaszkuláris és agyi keringési instabilitást okoznak. Ezek elősegítik az érfali sérüléseket, a vér alvadékonyságának fokozódását és az agyi véráramlás csökkenését, melyek jelentősen növelik az ischaemiás sztrók kockázatát. Az alvási apnoé ugyanakkor gyakran jár együtt magas vérnyomással, szívritmuszavarokkal, elhízással, melyek önmagukban is sztrók-rizikótényezők.
Rozgonyi szerint az agyi infarktuson átesettek körében körülbelül 60-80 százalékban találunk obstruktív alvási apnoét valamilyen súlyosságban, mindezek miatt a betegség felismerése és kezelése alapvető fontosságú lenne a sztrók megelőzésében. Pont emiatt a nemzetközi irányelvek előírják a sztrók utáni szűrést, ugyanis a betegség kezelhető és kezelni is kell, mivel nem múlik el „magától”. Azonban ez nem mindig történik meg, nem egy automatizmus az egészségügyi ellátásban. Magyarországon is csak akkor küldik el vizsgálatra a beteget, ha felmerül a gyanú az apnoéra. A pécsi alvásközpontba sok beteget irányítanak például a Szívcentrumból vagy a Belgyógyászati Klinikáról, amikor éjszakai ritmuszavarokat észlelnek vagy nem tudják beállítani a magas vérnyomás-gyógyszereket. Ezekben az esetekben erős a gyanú, hogy alvási apnoé áll a háttérben.
Azért sem szabad elhanyagolni az apnoét, mert a korral rosszabbodhat a betegek állapota, kimerül a szervezet, egyre több és több társbetegség jelentkezik, amelyek összefüggésben vannak az ismétlődő oxigénhiánnyal és az alvás széttöredezettségével. Enyhe esetekben elég lehet egy úgynevezett állkapocs előre pozícionáló eszköz, mely enyhén előre húzza az állkapcsot és megnyitja éjszaka a légutakat.
A középsúlyos és súlyos esetekben jelenleg egyetlen hatékony kezelés van: a légsínterápia. A légutakat ebben az esetben egy előzetesen beállított folyamatos légúti nyomást biztosító úgynevezett CPAP-készülék (angolul continuous positive airway pressure) tartja nyitva az éjszaka folyamán, melynek hatására megszűnik a légzészavar, és annak káros következményei. A gépet folyamatosan és megfelelő óraszámban használó betegeknél jelentősen csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések száma és az újabb sztrók előfordulása.

Van már gyógyszer, de drága

Több kísérleti gyógyszer is van már az alvási apnoéra, de ezek még nem elterjedtek. Az egyik ilyen a Mounjaro injekció, aminek az alkalmazási leiratába is belekerült, hogy használható erre a betegségre. A tapasztalatok szerint 50-58 százalékban csökkent az elhízott betegeknél a légzészavar index. Az sem véletlen, hogy az elhízott betegeknél használják őket, mivel a Mounjaro hatóanyaga a tirzepatid, amit 2-es típusú cukorbetegség kezelésére és fogyás elősegítésére használják elsősorban. Ugyanakkor arra készüljön a beteg, hogy az OEP nem támogatja, és egyhavi adag 120-140 ezer forintba kerül. Ha valaki úgy gondolja, hogy bevállalja a használatát, azt érdemes tudnia, hogy a gyógyszer vényköteles, és diabetológus szakorvos dönt az indokoltságról.
A túlsúly, elhízás gyakori velejárója és rizikótényezője az alvási apnoénak és egyben a sztrók egyik fontos rizikófaktora. A szakember szerint gyakori, hogy fogyás után a betegeknek enyhébb lehet az apnoéja. Ez elsősorban a fiatalok esetében jellemző, arra viszont felhívta a figyelmet, hogy a garat nem megfelelő működése miatt fennmaradhat a betegség, vagyis nem elegendő a testsúly csökkentése. Maga a fogyás sem egyszerű, mivel az éjszakai légzéskimaradás befolyásolja az étvágyat befolyásoló hormonok termelődését. Aki jól alszik, az kevesebb cukrot és szénhidrátot fogyaszt napközben. Alvási apnoésokban a bevitt „több kalória” mellett az energialeadás is csökken, fokozódik a kortizoltermelés, gyulladásos állapot jön létre a zsírszövetben, mely inzulinrezisztenciát és további súlygyarapodást okoz. Ez az ördödi kör megakadályozza a fogyást, melyben a megfelelő apnoékezelés szintén tud segíteni.
A doktornő szerint a kutatási irányok közül az egyik fontos kérdés a CPAP hosszú távú hatásai a sztrókos betegekre. Fontos lehet továbbá az alvás apnoe szerepét felmérni ismeretlen eredetű sztrókban különösen fiatal betegeknél, illetve olyan esetekben, amikor alvás alatt szenved el valaki sztrókot. Olyan kutatások is vannak, amelyek az obstruktív alvási apnoé előfordulását vizsgálják más betegségekkel összefüggésben.

A betegek számára azonban legfontosabb a korai felismerés és a megfelelő kezelés, mely nemcsak nyugtalan éjszakákat szünteti meg, hanem a sztrók veszélyét is csökkentheti.

Forrás: https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260330_sztrok-alvasi-apnoe-horkolas-gyogyitas-alvaszavar